Hogyan válasszunk

PDFNyomtatásE-mail

Mire figyeljünk keltetőgép vásárláskor?

Nagyon sokféle keltetővel találkozhatunk a piacon, igen jelentős ár különbségekkel, és nyílván sokunkban felmerül, hogy vajon melyik közülük az, amelyikkel eredményesen lehet keltetni? Némi véleménygyűjtés után kiderül, hogy bizony jó néhánynak eléggé gyatrák a keltetési eredményei. Nagyon nagy a szórás úgy az árban, mint a minőségben, élettartamban, és a használhatóságban is!

Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon látható-e előre, hogy milyen eredményt várhatok el a keltetőgépnek mondott szerkezettől?

Mit kell tudnia egy keltetőgépnek?  

Ebben a fejezetben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Először tekintsük át, hogy mik a sikeres keltetés feltételei, az után már könnyebben megválaszolhatjuk, hogy milyen a jó keltetőgép?

A sikeres mesterséges keltetéshez három dolog kell (mint minden máshoz):

I. Jó felszerelés, azaz jó keltetőgép.

II. Jó alapanyag.

III. Gondos gazda.

Bármelyik hibádzik, romlik a kelési eredmény!

A leghelyesebb, ha felkészüléssel, a tudás megszerzésével kezdjük.

Mi történik keltetéskor, mi az ”amit még egy tyúk is tud” mik a mesterséges keltetés közben ellátandó feladatok?

  1. Biztosítani kell mindegyik tojásnak a megfelelő hőmérsékletet.
  2. A megfelelő páratartalmat.
  3. A tojásokat forgatni is kell.
  4. Időnként hűteni is kell.
  5. Bujtatásnál, kikelésnél újabb feladatok jönnek.
  6. Tisztítás, fertőtlenítés következik, aztán kezdődhet a folyamat előlről.


Nézzük sorban, kicsit részletesebben:

1.      HŐMÉRSÉKLET

A keltetés minőségét meghatározó legfontosabb tényező a tojások hőmérséklete.

A keltetőtérben +-0,2 C fokon belül kell tartani a kívánt hőmérsékletet!

Ebből következik, hogy fontos a hőszabályozás pontossága és a gépen belüli hőeloszlás is.

a) HŐSZABÁLYZÁS.

Az elektronika fejlettségétől függ, milyen pontosan mér, milyen pontosan szabályoz,

képes-e hosszútávon tartani a kívánt hőmérsékletet, tizedfokos pontossággal?!

Az elektronika mai fejlettségi szintjén elvárható, hogy legyen benne olyan automatikus szabályzó program, ami képes a fűtőteljesítmény változtatásával biztosítani a kívánt hőmérsékletet, változó külső- belső viszonyok között is. Megkeresi a hőbevitel-hőveszteség egyensúlyát és tartja a keltető-tér hőmérsékletét. Legyen kint hidegebb vagy melegebb, lépjen be a tojás ön-hő, a fűtőteljesítmény változtatásával, (a komolyabb gépek hűtéssel is) tartani tudják a kívánt belső hőmérsékletet.

 b) HŐELOSZLÁS.

A gépen belüli hő-eloszlás is lényeges, hiszen nyílván mindegyik tojásnak ugyanaz a hőmérséklet igénye.

Az egyenletes hőeloszlás biztosítására két lehetőségünk van:

-          Jó hőszigetelés, és – vagy:

-          Ventiláció

Nyílván egy jó hőszigetelésű térben sokkal könnyebb biztosítani az egyenletes hő eloszlást, mint egy rosszul hőszigeteltben.

Ventilátorral kevergetve a levegőt, javul a helyzet, egyenletesebb lesz a hő eloszlás.

 

2. PÁRATARTALOM

Jelentősége abban áll, hogy a tojásnak a kelés folyamán el kell veszítenie tömegének 13-15%-át. A tojáshéjon keresztül leadott széndioxid és vízpára teszi ki ennek a veszteségnek a legnagyobb részét. Ennek egyik következménye, hogy a légkamra megnő. A bujtatási szakaszban lesz ennek kiemelt jelentősége, mert a bujtatás kezdetekor (az utolsó 3 nap) átvágja az embrió a héjhártyát, és áttér tüdőlégzésre.

Ha kicsi a légkamra, akkor befullad.

Az egyszerűbb gépekben is viszonylag könnyen megoldható az elvárt páratartalom biztosítása, tapasztalati adatok alapján a víztartó csatornák megadott arányú feltöltésével.

Még jobb, ha a keltető-térben páramérőt használunk, és a mért érték szerint utána töltögetjük az elpárolgó vizet, ill. a jobb gépekben a szellőzőnyílás változtatásával tudjuk befogni a kívánt páratartalmat. (pl. a MIDI 55, 60, 100, F230, F500 keltetőgépek)  

Még ennél is jobb, ha a gép méri és szabályozza is a páratartalmat. Ilyenek a MIDI sorozat ”S” típusjelű keltetőgépei, ill. az ipari keltetőgépek.

 

3. TOJÁSFORGATÁS

Azért van rá szükség, mert az embriónak minél nagyobb felületen kell érintkeznie az őt körülvevő szikanyaggal, hiszen abból építkezik, akkor lesz jó a fejlődése. Sűrűség különbség is van a tojás belső részei közt, a sárgája felemelkedik, és ha nincs forgatás, akkor feltapad az embrió és előbb utóbb befullad.

A tyúk is forgatja a tojásokat a csőrével, lábával. Utána kell csinálni. (Ezt is!)

A tojásforgatást kisebb kapacitású gépekben csinálhatjuk kézzel, egyenként, a nagyobb kapacitású gépekben automatikus a forgatás. Nyílván nem mindegy, hogy milyen gyakran és hány fokos szögben történik a forgatás. A tapasztalat az, hogy elfekvő tojásoknál (mint a fészekben) fél fordulattal (180fokos szögben) reggel és este elégséges a forgatás.

Gépi forgatásnál, mivel az elforgatás szöge +-45fok lehet, – különben kiesne a tojástálcából a tojás, már két óránként szükséges forgatni!

 

4. HŰTÉS

Nyílván a tyúkanyó sem ülhet megszakítás nélkül 21 napig a tojásokon, hiszen szomjan, éhen pusztulna. Miközben eszik, iszik, stb., közben a tojások lehűlnek. Ez az időszakos lehűlés is beépült a keltetési programba, ilyenkor is fontos biológiai folyamatok zajlanak, mesterséges keltetésnél ezt is utána kell csinálni!

 

5. BUJTATÁS

Különösen automatikusan forgatós gépeknél válik szét a keltetés folyamata, hiszen a tojásoknak fészek-szerű viszonyok közt kell kikelniük, nem valamiféle a tojásokat körbefogó vasketrecben. Azaz át kell tálcázni.

Kicsivel alacsonyabb hőmérséklet kell, és mivel a ventiláció miatt erős a szárító hatás is, ezért meg kell emelni a páratartalmat.

 

6. TISZTÍTÁS

A bujtatás alatt van hígtrágya, vér, szutyok, mocsok, pihe képződés, ami ideális terep a fertőzések terjedésének.

Ezért a gépnek könnyen, jól tisztíthatónak kell lennie!

Most már nagy vonalakban tudjuk, hogy mit kell biztosítanunk keltetésnél, nézzük át alaposabban a keltetőgépeket.

  1. 2.      HŐMÉRSÉKLET

Mint már tudjuk, a keltetés minőségét meghatározó legfontosabb tényező a tojások hőmérséklete.

A keltetőtérben +-0,2 C fokon belül kell tartani a kívánt hőmérsékletet!

Ebből következik, hogy fontos a hőszabályozás pontossága és a gépen belüli hő eloszlás is.

a) HŐSZABÁLYZÁS.

Az elektronika fejlettségétől függ, milyen pontosan mér, milyen pontosan szabályoz,

képes-e hosszú távon tartani a kívánt hőmérsékletet, tizedfokos pontossággal?!

Az elektronika mai fejlettségi szintjén elvárható, hogy legyen benne olyan automatikus szabályzó program, ami képes a fűtőteljesítmény változtatásával biztosítani a kívánt hőmérsékletet, változó külső- belső viszonyok között is. Megkeresi a hőbevitel-hőveszteség egyensúlyát és tartja a keltető-tér hőmérsékletét. Változhat a külső hőmérséklet, idővel növekszik a tojás ön-hő, de a fűtőteljesítmény változtatásával tartható lehet a kívánt belső hőmérséklet.

A szabályzók gyakran kiírják az általuk a mérőszondájuknál mért hőmérsékletet, de persze attól még nem biztos, hogy az annyi is? Az sem biztos, hogy az egész keltető-térben annyi?   Akkor lehetünk igazán biztosak a dologban, ha a szabályzótól független műszerrel ellenőrizzük, hogy vajon tényleg annyi-e?

A hőmérséklet ellenőrzéséhez kell egy tizedfokos pontosságú kalibrált hőmérő, lehetőleg olyan hosszú mérőszárral, hogy az leérjen a tojásokhoz. 

Ha mérni fogunk, akkor lehet, hogy azt fogjuk tapasztalni, hogy a tojásoknál nem annyi van, mint amennyit az elektronika mutat.

Ha beállítható a hőmérséklet, akkor egyszerű a megoldás, lépjünk el annyival, hogy a tojásoknál jó legyen a hőmérséklet.

Amelyik gépen nem lehet beállítani az elvárt hőmérsékletet, azt ne vegyük meg!

Nyílván jogos az igény, hogy annyit is mutasson, amennyi a tojásoknál van, azaz jó legyen a hő-eloszlás, ill. a gép kalibrálható legyen. Ez azért is lényeges, mert ez esetben feltételezhetjük, hogy a gyártó valószínűleg bemérte a gépet. Komoly gyártónál van a gyártási folyamat végén bemérés, ellenőrzés!

A vásárlói véleményeken túl ellenőrző mérésekkel tudjuk megállapítani a gép jóságát.

Beállíthatónak és kalibrálhatónak kell lennie!

 

b) HŐ-ELOSZLÁS.

A gépen belüli hő-eloszlás is lényeges, legfőképpen az, hogy mennyi a hőmérséklet a tojásoknál?

Nyílván egy jó hőszigetelésű térben sokkal könnyebb biztosítani az egyenletes hő eloszlást, mint egy rosszul hőszigeteltben. Szélsőséges esetben, ha a falakon semmi hő-kiáramlás nem lenne, akkor hő bevitelre sem lenne szükség, és nem lennének a keltető-térben hőmérséklet különbségek sem, azaz egyenletes lenne a hő eloszlás.

Mivel abszolút hőszigetelés nincs, így minél gyatrább a hőszigetelés, annál nehezebb lesz biztosítani az egyenletes hő eloszlást.

Ha rossz a keltető-tér hőszigetelése, akkor a gép külső falán nagy lesz a hő kiáramlás, ott hidegebb lesz. A nagy hő veszteség miatt nagyobb fűtőteljesítményt kell beépíteni, így aztán a fűtőtest környékén meg nagyon meleg lesz. Nagy teljesítményű ventilátor kell, hogy valamelyest mérsékelni tudjuk a keltető-téren belüli hő-eltéréseket.

Minél olcsóbb gépet akarunk gyártani, az annál több lemondással jár, az ideális viszonyokhoz képest.

A legolcsóbb nyílván egy vékony héjú műanyag fröccsöntött doboz, de az olcsóságnak következményei lesznek:

  1. Energia  pocsékolás: A sok hő-veszteség miatt nagyobb fűtőteljesítmény kell, több áramot fogyaszt a gép.
  2. Nagyobb ventilátor teljesítmény kell, hogy szétkeverje a hő különbségeket, ami megint csak növeli az áramfogyasztást.
  3. Akármekkora is a ventiláció, nagyobbak lesznek a hő-különbségek, és rosszabbak lesznek a kelési eredmények.

Bizonyosan állítható számtalan mérésre hivatkozva, hogy az egyrétegű, vékonyfalu, plexi gépekben igen durva hő különbségek vannak. Mérjenek utána! Tizedfokos pontosságú hőmérővel a keltető tér több pontján mérve meglepően durva eltéréseket fognak észlelni! Egész fokos eltérések is lehetnek a keltető téren belül!

És ez persze meglátszik a kelési eredményekben is!

Nézzünk néhány összehasonlító műszaki adatot:

2 cm falvastagságú jó hőszigetelő anyagból készült 100db-os keltető maximális elektromos teljesítmény igénye 60W. Felfűtött gépnél a fűtési teljesítmény kb. harmadára, 15-20W-ra esik vissza!  (20-22C fok külső hőmérsékletnél.) A ventilátor teljesítménye 1,7W.

Egy 50 tojásos, fele ekkora kapacitású plexi gép a gép adatlapja szerint 160W elektromos igényű, felfűtés után a felével számolva kb. 80W. Ventilátor teljesítmény 15-20W.

A fajlagos, egy tojásra számított teljesítmény adatok katasztrófálisan rosszabbak! 

Jó hőszigetelésű gép   20W/100tojás = 0,2W/tojás

Plexi gép                     80W/50tojás   = 1,6 W/tojás

Nyolcszoros a fajlagos energia felhasználás, a rossz hőszigetelés, a rossz konstrukció miatt!

És ez nem is csupán a villanyszámla miatt érdekes, (persze az sem mellékes) hanem főképpen a keltető-téren belüli hőmérséklet eltérések miatt, gyatra kelési eredmények várhatók!

Úgy is van! Nézzék csak meg a panaszokat!

Milyen lehet az a gép, amelyiket saját forgalmazója áthúz a saját honlapján, mert olyan rossz, annyi rá a panasz, hogy már neki sincs képe ajánlani?!

PLEXI GÉPET NE VEGYEN, ha jót akar!

Miért készülnek az ipari keltetőgépek 5cm falvastagságú hőszigetelt szendvicspanelekből?

Nem csak az energiatakarékosság az oka!

Tizedfokos pontosság az igény, és azt nem is olyan egyszerű az egész keltető-térben, mindenhol biztosítani!

  1. 3.      FORGATÁS

Azt már tudjuk, hogy a tojásokat időnként forgatni is kell.

A természetben, a fészekben, és az asztali keltetőgépekben is fekve vannak a tojások. Hossztengelyük körül fél fordulattal át tudjuk fordítani a tojásokat. Ilyenkor a forgatás 180 fokos, és a tapasztalatok szerint így elég reggel és este, azaz naponta kétszer forgatni. A tisztességes kézzel forgatós típusok, ilyenek.

Mi változik meg akkor, ha valamilyen tojástartó szerkezettel egyszerre akarjuk forgatni a tojásokat?

Mi ezzel a probléma?

Az, hogy akár az ipari, akár a bölcsősoros vagy hasonló, a tojásokat billentgető fordító szerkezet csak +-45 fokban, azaz összesen 90 fokban tudja a tojásokat elbillenteni, mert különben a tálcákból kiesne a tojás!

Tapasztalati adat, hogy ezért két óránként kell, ajánlatos forgatni! Tessék csak megnézni, hogy a nagy ipari keltetők két óránként forgatnak!

Tehát, ha a forgatás szöge 90 fokos, akkor két óránként kell forgatni, nem elég naponta egyszer-kétszer forgatni. (Ha a forgatási szög 180 fokos, akkor elég naponta kétszer forgatni.)

Azok a kézi fordítókkal felszerelt plexi gépek, amikben a fordító szerkezetet kézzel kell huzigálni, és úgy forgatják a tojásokat, csak úgy lenne, lehetne sikeres, ha két óránként mozgatnák!

Ki az a mai világban, aki vállalja, hogy éjszaka is felugrál forgatni a tojásokat?

Erről ezeknek a gépeknek a gyártói, forgalmazói hallgatnak, illetve egyszerűen átverik a vásárlóikat.

Ez nem megoldás, ez a vásárló becsapása! Ez is benne van az ilyen gépek gyatra kelési eredményeiben.

További probléma, hogy elmarad a tojások időszakos hűtése, ami további eredményromlást okoz.

  1. 4.      HŰTÉS.

A kézzel egyenként forgatós keltetési módszernél (pl. HU100SK, HU140SK) automatikusan megtörténik tojásforgatásnál a lehűlés, hiszen forgatáskor le kell vennünk a felső részt. Ha nem kell a felsőrészt levenni a forgatáshoz, mert kívülről mozgatjuk a tojásokat, akkor elmarad, elfelejtődik, elfelejtődhet a lehűtés, amiért megint csak romlik a keltetés eredményessége.

Az automatikus forgatású gépeknél a tojások időszakos lehűtését külön kell biztosítani.

A negyedik naptól kezdve naponta egyszer 10-15-20 percnyire ki kell kapcsolni és kinyitni a gépet, azért, hogy hűljenek a tojások, majd visszacsukni, bekapcsolni, felfűteni.

Lásd: Használati utasítás! Keltetés szakkönyv!

  1. 5.      BUJTATÁS.

A keltetés végén bujtatás van, ami meglehetősen szutykos szakasz, van hígtrágya, elpusztult embrió, tojáshéj, vér, mocsok, pihe, stb. Jó meleg, párás környezetben!

Ideális körülmények mindenféle fertőzés terjedéséhez.

Ebből következik, hogy a gép konstrukciójának olyannak kell lennie, hogy könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen. Ne legyenek benne elzárt, hozzáférhetetlen részek. Gyártanak különféle fa dobozszerkezeteket.

A fa megszívja magát szutyokkal. Gyakorta vannak ezekben különféle elzárt zeg-zugok, amikhez nem lehet hozzáférni.

Egyáltalán nem, vagy rosszul, nehezen tisztíthatóak.

Gyártanak pozdorjából is keltetőket.

Láttuk, hogy a keltetés vizes technológia, azt a pozdorja nem szereti. Szétmállik.

Fa, pozdorja gépházú keltető nem jó!

Elzárt, tisztíthatatlan belső részek keltetőbe nem valók!

5. A GYÁRTÓ, forgalmazó jelentősége

Az eddigieken túl nyílván van még néhány lényeges szempont, de ezeket már csak úgy ránézéssel nehezebb megítélni.

Milyen felkészültségű a gyártó, mennyi ideje van a pályán, barkács gépeket gyárt, tamagocsi hő és páramérővel, sufni tuninggal?

Van-e a gépeknek CE minősítése?

Mennyire alapos, mennyire kidolgozott a Használati Utasítás?

Érdemes megfontolni az előbbi szempontokat, nehogy majd csak a használat után derüljenek ki a problémák.

Nyílván a nagyon olcsó gép eleve gyanús. Ha nem ad az eladó számlát, nincsenek minősítve a gépek, ha nincs az eladó mögött gyártó, nincsen alkatrész utánpótlás, nincs szerviz, akkor nagyon kockázatos lehet a dolog, hiszen tudjuk Murphy-től, (meg saját tapasztalatainkból is) hogy ami elromolhat, az el is romlik. És akkor dobjuk ki?

Akkor válik majd fontossá a forgalmazó, a gyártó megbízhatósága, korrektsége, elérhetősége, a szerviz, és az alkatrész utánpótlás lehetősége.

Figyeljünk a vásárlói véleményekre is!

 

Áttekintettük  a lényegesebb keltetési feladatokat, jöhet a másik két fontos feltétel.

II. A  TENYÉSZANYAG, a tojások minősége:

A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. (Ha saját termelésű tojást keltetünk, a tyúkok közt legyen kakas is, 10-15 tyúkhoz 1 kakas!) Rendszeresen frissítsük az állományunkat, cserélgessük a kakasokat.(Beltenyésztettség!)

Keltetéshez 10 napnál frissebb, 10-20 C fok között tárolt tojásokat használjunk. Védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel FELFELÉ berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%.

A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. A tyúktojás alaktényezője (a tojás hossza osztva a szélességével) 1,25-1,4 közötti, súlya 50-65 gr közötti esetben legjobb a kelési százalék.

Tiszta legyen a tojás! Szennyezett, sérült, repedt tojást keltetésre ne használjunk! Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Először a 6-7. napon, majd a 15-16. napon lámpázzunk, a befulladt tojásokat vegyük ki.

III. A JÓ GAZDA.

Az eddigiekből már látható, hogy a sikeres keltetés egyáltalán nem magától értetődően egyszerű, ”hiszen még egy tyúk is tudja” szintű, semmilyen felkészültséget nem igénylő dolog!

Az ismeretek szerteágazóak, a szakirodalomból beszerezhetőek. Itt csak a leglényegesebb szempontokra tértünk ki.

Dr. Bogenfürst Ferenc: Keltetés szakkönyve, nálunk is kapható.

Minél nagyobb, minél értékesebb állománnyal foglalkozunk annál nagyobb a tudás jelentősége.

Most már összefoglalhatjuk tömören, röviden a keltetőgép kiválasztás szempontjait.

Ne vegyünk, olyan gépet, amelyik/ben:

1. Nem lehet a tojásoknál mérni és beállítani a hőmérsékletet, ill. nem tartja pontosan a hőmérsékletet!

2. Nem hőszigetelt a gépház, plexi gép!

3. Fa vagy pozdorja doboz a gépház!

4. Zárt, tisztíthatatlan belső tereik vannak!

5. Kézzel billentgetős a tojásforgatás!

6. A gyártó, forgalmazó ismeretlen, bizonytalan, rossz hírű! Nincsenek a gépek minősítve!

Ezek a vásárláskor leggyakrabban elhanyagolt, de valójában egyáltalán nem mellékes szempontok. 

 

Pécsi László