PDFNyomtatásE-mail

 H A S Z N Á L A T I     U T A S Í T Á S

(letőltéséhez kattintson ide)

a kompakt szabályzós háztáji keltetőgép család típusaihoz

 HU100SK, HU140SK, HU100FSK, MIDI 140SK, MIDI 100FSK, MIDI 55FSK, MIDI 60FSK (PAPAGÁJ)

 

      

A KELTETÉS FŐBB MŰVELETEI

 

a)         Hőmérő ellenőrzés! 7) fejezet 1. pont szerint.

b)         Beüzemelés

  • Helyezzük a gépet a kiválasztott helyre. Az alsó részbe helyezzük el a fóliabélést.
  • A “kerek” gépnél a legbelső víztartó csatornát töltsük fel vízzel.
  • A “kocka” gépnél egy csatornát töltsünk fel vízzel.
  • A fordítóműves gépeknél a két szélső csatornát töltsük fel vízzel.
  • Helyezzük be a tojástartó rácsot. (Fordítóműves gépeknél tegyük be a fordítóművet). Tegyük rá a felső részt.
  • A felső rész közepén kialakított nyílásba helyezzük el a kompakt szabályzót úgy, hogy a ventilátoros egység a keltető-térbe kerüljön. A ventilátor mellett benyúló hő-érzékelő szonda a tojások fölött legyen. (A kompakt szabályzóból kb. 2-3 cm-t áll ki lefelé.)
  • Dugjuk be a hálózati csatlakozót. Kb. 2 óra múlva beáll a megfelelő hőmérséklet. Ellenőrző hőmérővel vagy lázmérővel állapítsuk meg a keltető-tér hőmérsékletét. 37,8-38 C fok között kell lennie.

b          Ha a hőmérséklet beállt rakjuk be a tojásokat, előzőleg jelöljük meg a forgatáshoz. Tegyük rá a felső részt. (Csatlakoztassuk a fordítóművet.) Tojásokkal a felfűtés 4-5 óráig is eltart.

c)         Forgatás - Reggel, este fél fordulattal óvatosan forgassuk a tojásokat.

d)        Ellenőrizzük időnként a hőmérsékletet és pótoljuk a vízcsatornák elpárolgó vizét.

            Forgatós gépeknél ne feledkezzünk meg a napi hűtésről!

e)         Az utolsó három napban forgatni már nem kell. (A fordítóművet vegyük ki,

és a tojásokat rakjuk át a tojástartó rácsra.)

            Emeljük a páratartalmat:

  • A kör alakú gépnél a legkülső víztartó csatornát is töltsük fel vízzel.
  • A kocka gépnél három csatorna legyen feltöltve vízzel.

f)         Kikelés után 2-3 órát maradjanak a csibék a gépben, csak azután szedjük ki őket.

Vigyázzunk, meg ne fázzanak!

g)         Karbantartás, tisztítás:

            Takarítsuk ki és fertőtlenítsük ki a gépet! (Részletesen lásd a 4. oldalon.)

         A kompakt szabályzó ventilátoráról és fűtőtestjéről egy porszívóval fújassuk le a pihéket.

 

 

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS

 

A keltetőgépet friss levegőjű, de erős huzattól, közeli hőforrástól, napsugárzástól mentes helyen 16-24 oC hőmérsékletű helyiségben üzemeltessük.

A készülék alsó részében kialakított csatornák a páratartalom biztosításához szükséges víz tárolására szolgálnak. Felületük úgy van méretezve, hogy a csatornákat különböző kombinációkban feltöltve, felfűtve a keltető-térben a kívánt relatív páratartalom alakul ki.

A felső részen elhelyezett szellőző furatok, ill. a tojások forgatásánál a levegőcsere biztosítja a belső légtér átszellőzését. Az alsórész vezető peremén belülre kerül a fóliabélés és arra a tojástartó rács. A felső részben van kialakítva a kompakt szabályzó nyílása, és a kémlelő ablak. A kompakt szabályzót a nyíláson keresztül a ventilátorral előre nyomjuk be a keltető-térbe. A szabályzó doboz válla “felül” a doboz nyílására.

A kompakt szabályzó ventilátora mellett a keltető-térbe (a tojások fölé) nyúlik a hő-érzékelő szonda. Ha a kompakt szabályzót a hálózathoz csatlakoztatjuk, azonnal beindul a légkeverő ventilátor és folyamatosan működik. Amikor a hőmérséklet szabályzó kijelzője feletti kontroll LED égő világít, az elektronika áramot enged a fűtőbetétre. Amikor a hőmérséklet megközelíti a beállított értéket, a kontroll lámpa villogásra vált, esetleg ki is alszik. A folyamatos villogás nem üzemzavar!

 

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

 

 

Takarításnál, fertőtlenítésnél a hálózati dugót feltétlenül húzzuk ki!
Sérült tápvezetékkel ne üzemeltessük!

Vizes oldattal történő kimosásnál a kompakt szabályzót vegyük ki a gépből!
A biztosítékot nagyobb értékűre cserélni, patkolni TILOS!
A hungarocell doboz éghető anyag, koncentrált hőhatás (közeli izzólámpa), nyílt láng ne érje!

A talajtól legalább 50 cm magasan üzemeltessük!

 

 

 

BIZTONSÁGI NYILATKOZATOK

 

A gép tervezésénél, kivitelezésénél a biztonság és az ergonómia szempontjait figyelembe vettük, a gép rendeltetésszerű használata nem veszélyezteti a kezelő egészségét, biztonságát.

A gép anyaga a kezelőre ill. a környezetre nem veszélyes, esetleges megsemmisítésnél a műanyagokra vonatkozó általános szabályok szerint járjunk el. A gép anyagai újrahasznosíthatóak!

A gép üzemi zajszintje nem éri el a 75 dB/A értéket.

A gép működése nem zavarja más elektronikus készülékek üzemét.

 

 

BIZTONSÁGI JELZÉSEK

 

             A szabályzódobozban 230V hálózati feszültségű alkatrészek is vannak (a tápegység panelen). A doboz fedelének megbontása előtt a hálózati csatlakozót húzzuk ki!

             A használati utasítás tanulmányozása után és annak megfelelően használjuk! A készülék érintésvédelmi besorolása II.o.: kettős szigetelésű!

       A készülék kialakítása a CE nemzetközi szabvány előírásainak megfelel.

 

 

KARBANTARTÁSI, TISZTÍTÁSI és TÁROLÁSI UTASÍTÁS

Húzzuk ki a hálózati csatlakozót és emeljük ki a gépből a kompakt szabályzót. Porszívóval vagy más erős légárammal fújjuk le a ventilátorról és a fűtőlapról a rárakódott pihéket.

Tisztítsuk ki a keltetőt (konyhai általános tisztítószerek használhatók). Tisztításhoz szerves oldószereket (benzin, terpentin, hígítók, stb.) ne használjunk, mert azok oldják a gép anyagát. Fertőtlenítsünk! Bromosept vagy a háztartásokban használatos Domestos is megfelelő fertőtlenítőszer. Amennyiben tovább nem használjuk a gépet, szárítsuk ki és úgy tároljuk.

 

A GÉP TARTOZÉKAI

 

1 db alsó rész, 2 db fóliabélés, 1 db tojástartó rács, 1 db felső rész, 1 db kompakt szabályzó, a fordítóműves típusokhoz 1 db komplett fordítómű.

 

 

KELTETÉSI TECHNOLÓGIA

 

                        A keltetés eredményességét döntően befolyásoló tényezők:

1)         A tenyészanyag (a tojások minősége)

2)         Hőmérséklet
3)         Páratartalom
4)         Forgatás
5)         Hűtés

6)         Bújtatás, kikelés

 

 

1) TENYÉSZANYAG

 

A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. (Ha saját termelésű tojást keltetünk, a tyúkok közt legyen kakas is, 10-15 tyúkhoz 1 kakas!) Keltetéshez 10 napnál frissebb, 10-20 oC között tárolt tojásokat használjunk. Védjük a kiszáradástól, ne tároljuk huzatos helyen, legcélszerűbb tojástálcákon, hegyes végükkel lefelé berakva tárolni (felül is legyen tojástálca). Ajánlott relatív páratartalom 60-70%.

A tojás alakja, nagysága is jelentőséggel bír, deformált, túl kicsi vagy túl nagy tojás rosszul kel. A tyúktojás alaktényezője (a tojás hossza osztva a szélességével) 1,25-1,4 közötti, súlya 50-65 gr közötti esetben legjobb a kelési százalék.

Tiszta legyen a tojás! Szennyezett, sérült, repedt tojást keltetésre ne használjunk! Lámpázással ellenőrizzük a kelés folyamatát. Először a 6-7. napon, majd a 15-16. napon lámpázzunk, a befulladt tojásokat vegyük ki.

 

 

2) HŐMÉRSÉKLET

 

A legfontosabb gépi paraméter!

 

A keltetés első felében az ajánlott hőmérséklet 37,8-38 C fok, a második felében 37,5 C fok, a bújtatás alatt 37,2 C fok!

 

A hőszabályzó automatikus beállású, a tojáshő belépésekor (illetve más hőegyensúly változáskor is) automatikusan visszaszabályoz, tartja a beállított hőmérsékletet.

 

“SK 60” típusú, kompakt fűtőegység:

A világítós kijelző a mért hőmérsékletet mutatja Celsius fokban. Ha a FEL gombot nyomjuk meg, akkor le tudjuk kérdezni a beállított értéket. (Mennyi legyen a hőmérséklet?) Ha ismételten megnyomjuk a nyomógombot, akkor a “FEL” gombbal felfelé, a “LE” gombbal lefelé tudjuk változtatni a beállított értéket. Ha a léptetéssel leállunk, 5 másodperc után automatikusan beíródik az utolsó beírt érték és elindul a szabályzó program. A szabályzó program automatikusan hozza és tartja a kívánt hőmérsékletet. Nem felejti el a beállított értéket, esetleges áramszünet után visszatér a beállított értékre.

 

”SK 60F” típusú, kompakt fűtőegység.

A különbség annyi az SK60-hoz képest, hogy a szabályzó oldalán van egy csatlakozó aljzat, amibe dugjuk be az F100/12V típusú fordítómű csatlakozó zsinórját. A forgatás vezérlés, meghajtás automatikusan létrejön a csatlakoztatással és a forgató 6 percenként 1 másodpercig forgat. Így a forgató kar 2 óra alatt csinál 1 kört.

Ha a ” LE” gombot megnyomjuk, akkor beindul a tojásforgatás. Addig folyamatosan forgat, amíg lenyomva tartjuk. Ezzel be tudjuk forgatni a tojásbölcsőket középre.

 

 

3) PÁRATARTALOM

 

A tojás a héjon keresztül érintkezik a külvilággal, azon keresztül légcsere és vízgőz (pára) csere is zajlik. A légáramlás intenzitása és a levegő páratartalma határozza meg a tojás vízveszteségét. Száraz áramló levegőn a tojás kiszárad. Erre a körülményre a tojás tárolásakor és a keltetés folyamán is ügyelni kell!

Tyúktojás keltetése közben a levegő relatív páratartalmának 55-65% közt kell lenni.

A keltetőgép úgy van méretezve, hogy az alsó részében kiképzett víztartó csatornák felületén párolgó víz biztosítja a kívánt páratartalmat.

A “kör” alakú típusnál a legbelső vízcsatorna feltöltésével 55-65% közötti lesz a páratartalom, tyúktojás keltetéséhez ennyi szükséges. Ha a külső vízcsatornát is feltöltjük, a páratartalom 70-80%-ra nő (az utolsó három napra töltsük fel).

A “kocka” alakú kézi-forgatású gépeknél egy vízcsatornát kell feltölteni vízzel. Az utolsó három napra még két csatornát töltsünk fel.

A fordítóműves típusnál a két belső csatornát töltsük fel vízzel. Az utolsó három napra, amikor a fordítóműből visszatettük a tojásokat a tojásrácsra, még egy csatornát töltsünk fel vízzel (így összesen 3 csatorna van feltöltve).

További csatornákat feltöltve, vagy a kikelés előtti 3. naptól 38-40 oC-os vízzel a tojásokat permetezve emelhetjük a páratartalmat.

Vízi-szárnyasok keltetése esetén forgatás után a kacsa-libatojásokat vékonyan, az utolsó héten lemosásszerűen permetezzük le.

Természetesen az a legjobb, ha páramérővel mérjük a páratartalmat.

A műszert rögzítsük (szigetelő szalaggal) a kémlelő ablak belső oldalára. (Nem tartozéka a gépnek!)

 

4) KÉZI FORGATÁS

 

A tojásban lévő csíralemez letapadásának megakadályozása céljából a tojásokat időnként forgatni kell. (A tyúk is forgatja a csőrével és a lábával.)

A keltetőgépbe rakott tojásokat jelöljük meg a felső részükön filctollal, ceruzával, pl. + jellel, ezzel átellenes oldalát pl. 0 jellel, vagy R = reggel, E = este.

Napjában kétszer, célszerűen reggel és este fordítsuk át a másik felére. (Hossztengelye körül fél fordulattal.) A tojásokat a rácsról nem felemelve (nehogy elejtsük!), két mutatóujjunkkal közrefogva könnyen át tudjuk forgatni. (Az ujjunkat nedvesítsük be!)

Az utolsó 3 napban már nem kell forgatni, napközben egyszer néhány másodpercig szellőztessünk.

 

A forgatást óvatosan végezzük, az embrió érzékeny az ütődésekre, rázkódásra!

 

 

 

 

A FORDÍTÓMŰ HASZNÁLATA

 

A fürj, fácán, gyöngyös, tyúk-tojásokat hegyes végükkel lefelé, a kacsa és liba-tojásokat elfektetve rakjuk a bölcsőkbe. Tojás fajtánként más-más bölcsőkkel kell szerelnünk a fordítóművet.

A fordítómű vezetékét úgy vezessük ki a gépből, hogy a hajtókar ne tudja felcsavarni a vezetéket!

 

F100/230V típus.

A fordítóművet csatlakoztassuk a hálózatra. A forgatásvezérlés automatikusan létrejön a csatlakoztatással és a forgató 6 percenként 1 másodpercig forgat. Így, a forgató kar 2 óra alatt csinál 1 kört. Lassan kibillenti a bölcsőket szélső helyzetig, majd átbillenti a másik szélső helyzetbe.

 

F100/12V típus.

A fordítómű csatlakozóját dugjuk az SK60F típusú kompakt fűtőegység oldalán található dugaszoló aljba. Ezen keresztül kapja a fordítómű a meghajtást. Innentől a forgatás automatikus.

Ha a ” LE” gombot megnyomjuk, akkor beindul és folyamatosan megy a tojásforgató hajtómű. Addig forgat, amíg a gombot lenyomva tartjuk. Ezzel be tudjuk forgatni a tojásbölcsőket középre. Ebben a helyzetben rakhatjuk be, ill. vehetjük ki a tojásokat.

 

Az utolsó három napra a fordítóművet a gépből ki kell venni, és a tojásokat elfektetve a tojásrácsra elhelyezni. A csibéknek a tojásrácson kell kikelniük!

 

 

5) HŰTÉS

 

A kézi forgatású típusoknál, amíg a tojásokat forgatjuk, azok hűlnek is. A hűtés tyúktojásoknál kb. 10 percig, kacsa, liba-tojásoknál kb. 20 percig tartson. A hűtés általánosságban annyi percig tartson, ahány C fok a teremben van.

A gépi forgatású típusoknál a hűtést külön kell biztosítanunk. Az első négy napban nem hűtünk, az ötödik naptól napközben egyszer kb. 10 percig (a fenti szabály szerint) hűtsük a tojásokat. A hálózati zsinórt húzzuk ki, vegyük le a felső részt, kb. 10 perc múlva tegyük vissza, a zsinórt dugjuk be.

A tojás-hő belépésétől (kb. félidő) a tojásokban fejlődő nagyobb hő miatt a hűtésre fokozott gondot kell fordítani.

 

 

6) BUJTATÁS, KIKELÉS

 

Az utolsó három nap a bujtatási szakasz, amelyben már nem forgatunk. A forgatóval szerelt gépeknél ekkor kivesszük a fordítóművet, még egy víztartó csatornát (vagy a külső kört) töltsük fel vízzel és a sík tojásrácsra helyezzük vissza (elfektetve) a tojásokat. Tegyük vissza a felső részt. A szabályzót állítsuk 37,2 C fokra.

A csibék kikelésének ideje kb. 24 óra. A kikeléshez külső segítséget nyújtani teljesen felesleges. Amennyiben a tojásokat vízzel permeteztük, illetve tömeges kelésnél a páratartalom annyira megemelkedhet, hogy a csibék nem tudnak leszáradni. Ekkor kivehetjük, de azonnal meleg száraz helyre (kb. 32-35 oC), vagy infra lámpa alá tegyük őket, védve a megfázástól.

 

 

 

Az eredményes keltetéshez az Ön gondossága nélkülözhetetlen! Ha Ön jó minőségű tojásokkal, az utasítások betartásával dolgozik, 85-90%-os kelési eredményt is elérhet!

 

 

NÉHÁNY PRAKTIKUS TANÁCS

 

Amennyiben látszólag hibátlanul működő gép esetén is gyengék a kelési eredmények, vagy egyáltalán nem is kelnek ki, gyanús, hogy hőmérséklet beállítási hiba lehet. Ellenőrző hőmérővel, vagy lázmérővel ellenőrizzük le a gép hőmérsékletét:

A kémlelő ablak melletti kisebb átmérőjű furaton keresztül tudjuk az ellenőrző hőmérővel a keltető-tér hőmérsékletét mérni. A higanycsúcs a tojások tetejéig érjen le.

A másik, a nagyobb átmérőjű furaton keresztül lázmérővel is ellenőrizhetjük a hőmérsékletet. A lázmérőt nyomjuk be a keltető-térbe amennyire csak tudjuk (lehetőleg közel a tojások fölött mérjünk felfűtött gépnél). Tizenöt, húsz perc múlva vegyük ki a lázmérőt és olvassuk le a hőmérsékletet.

 

1) Hőmérő hibák

A szállítás közbeni rázkódástól, ütődésektől előfordulhat, hogy a hőmérő higanyszála megszakad, a hőmérő "csalni" fog.

a) A hőmérő pontosságának ellenőrzése (mérés előtt végezzük el).

Tegyük a hőmérő higanyrészét kb. 36-40 oC közötti vízbe, tegyünk bele egy lázmérőt is, a higanyzsákok egymás mellett legyenek. Természetesen ugyanazt az értéket kell mutatniuk. Ha a hőmérőnk néhány tized C foknál többet "csal", ne használjuk!

b) A hőmérőre csak szállítási garancia vonatkozik, így a gép átvételekor azt azonnal ellenőrizzük le az előző pont szerint.

Hőmérséklet eltérés a kijelző és a hőmérő között (kalibrációs hiba)

Amennyiben eltérést észlelünk a kijelző és a mesterhőmérő (higanyos hőmérő) között, akkor legegyszerűbb, ha a beállított értéket annnyival odébb léptetjük, hogy a higanyos hőmérőn a kívánt érték legyen. Például: a higanyos hőmérőnk mutat 37,5 fokot, a kijelző 37,8 fokot. Ha a beállított értéket 38,1 re emeljük, akkor a szabályzó rá fog emelni 0,3 fokot. A kijelző néhány perc mulva 38,1-et fog mutatni, a higanyos hőmérő pedig 37,8-et.

2) Meghibásodások, elhárításuk

a) A gép egyáltalán nem fűt, a kontroll-égő nem világít

Ellenőrizzük le, hogy van-e a hálózatban áram.

b) Biztosíték csere: A hőmérséklet szabályzó elektronika dobozában van egy üvegcsöves biztosíték, a plexi fedél levétele után ellenőriztessük le, ha szükséges cseréltessük ki ugyanolyan értékűre. Villanyszerelővel, vagy elektromos szakemberrel végeztessük!

A biztosíték meghibásodása nem garanciális hiba!

Ha a gép áramot kap, és mégsem működik:  S Z E R V I Z !

c) Hő-lengés: Forgatásnál, ha levesszük a felső részt, áramkimaradás, kikapcsolás után előfordulhat, hogy túlfut a hőmérséklet néhány tized fokkal. Nem baj, hamarosan, kb. fél órán belül beáll az eredeti érték.

d) Hőemelkedés: A keltetés utolsó harmadában a tojásokban fejlődő biológiai hő a hőmérséklet megemelkedését okozhatja. Amennyiben a környezeti hőmérséklet magas, +25C fok felett van, (nyári időszak),-és a szabályzó LED kijelzője nem villog, vagy csak nagyon keveset, (a gép nem fűt, mégis meleg van) akkor a tojás-önhő teljesen kifűti a gépet. Ilyenkor vigyük a gépet hűvösebb helyre, vagy vékony résnyire támasszuk ki a felső részt. (Egy összehajtogatott papírcsíkkal kb. fél centiméternyire.)

e) Nem tartja a hőmérsékletet: Nagyobb a hő-lengés +/- 0,2 oC-nál, nem tudjuk beállítani, minden ok nélkül a hőmérséklet megváltozik - S Z E R V Í Z !

3) SZERVIZ A gép javítása a gyártónál történik. Természetesen elég csak a hibás alkatrészt visszaküldeni (pl. csak a kompakt szabályzót), a többit felesleges utaztatni. A hibaleírást, nevet, telefonszámot és a garanciajegyet tegyük a csomagba!

PÁRAMÉRŐ

A páramérő a levegő relatív páratartalmának tájékoztató mérésére szolgál. Előkeltetésnél 55-60% relatív páratartalom az ajánlott érték, bújtatásnál kb. 70%. A keltetőgép víztároló csatornáiból annyit töltsünk fel vízzel, hogy a páramérő az előírt %-ot mutassa. Ha kevés a mért érték, akkor még több csatornába kell vizet tölteni, ha sok, akkor kevesebbe. A páramérő viszonylag lassan áll át a megváltozott viszonyokra, ezért a gép nyitása, víz utántöltése, becsukása után mindig várjunk kb. fél órát és azután olvassuk le a műszert.

Ha az előírt csatornaszámtól jelentősen eltérő mennyiségű csatornába kell (vagy nem kell) vizet töltenünk, akkor gyanús, hogy esetleg nem mér pontosan a műszerünk. Ilyenkor a következőket csináljuk végig: -a páramérőt csavarjuk egy vizes törölközőbe. Fél óra múlva nézzük meg, a páramérőnek 95-100%-ot kell mutatnia. Ha nem ennyi a mutatott érték, akkor a műszer közepén hátul lévő furaton benyúlva egy csavarhúzóval finoman forgassuk el a skálát annyira, hogy 95-100%-ot mutasson. Ezután a páramérő ismét pontosan fog működni.

 

TOJÁSLÁMPÁZÓ

A lámpázóval a tojást átvilágítva már a keltetés első napjaitól kezdve figyelemmel kísérhetjük az abban zajló folyamatokat, megvizsgálhatjuk az embrió fejlődését.

LÁMPÁZNI SÖTÉTBEN KELL!

Fogjuk a tojást a bal kezünkbe, úgy, hogy a hegyes vége lefelé legyen. Érintsük a tojás felső, tompábbik végéhez kb. 45 fokos szöget bezáróan a lámpázót, úgy, hogy a gumigyűrű a tojás héjához zárjon. Lehetőleg ne legyen oldalt kilépő fény. A friss tojás lámpázási képe átlátszó, a tojás víztiszta. Ilyenkor még nem tudjuk megállapítani, hogy melyik a terméketlen tojás. Tapasztalatok szerint egy hetes keltetés után érdemes először lámpázni, (tyúktojásnál a 6.-7. napon), ekkor már értékelni lehet az embrió fejlettségét. A tojás belsejében sötét foltot látunk, vérerekkel átszőtt környezettel. Félidőben szokás másodszor lámpázni, tyúktojások keltetésénél kb. a 14.-15. napon. Ez a lámpázás már kezdők számára is jól érzékelhető, értékelhető képet mutat. Látni az embriót, mozgását, életképességét.

VEGYÜK KI:

-           A víztiszta tojásokat. Ezek terméketlenek, nem "fiasak", de állatok etetésére még megfelelőek.

A fejlődésben lemaradt embriójú tojásokat, ezek előbb utóbb úgyis elhalnak.

A mozgó légkamrájú tojásokat, melyekben a légkamra buborék formájában a tojás mozgatásával változtatja a helyét.

FELTÉTLENÜL VEGYÜK KI:

-           A zavaros tojásokat. Ezekben szétfakadt a szik-hártya, összekeveredett a sárgája a fehérjével.

            A fekete, rothadt tojásokat. Ezek az előzőhöz hasonlatos képet mutatnak, de a már beindult bakteriális bomlás következtében részben, vagy egészben fekete az átvilágítási kép.

            A záptojásokat. Igen büdösek, erről könnyen fel lehet őket ismerni. Ha a gép ajtajának kinyitásakor rossz szagot érzünk, keressük meg, "szimatoljuk ki" melyik a záptojás. A fertőzés miatt beinduló bomlás közben gázfejlődés is előfordulhat, ami a tojást könnyen "szétrobbanthatja". A tojáshéjon gyakran furcsa váladékozást látunk, közel a szétfakadás. Ezekből bizonyosan nem lesz kiscsibe, ellenben lefertőzhetik az egészségeseket is.

Harmadszor a bújtatás (az utolsó három nap) kezdetekor érdemes vizsgálódni. Ilyenkor a magzat már rosszul látható, mivel a légkamra kivételével az egész tojást betölti. A jól fejlett magzat feje és nyaka a jelentősen megnagyobbodott légkamrába emelkedik, mozgása a héjhártyán jól kivehető. (Amikor a héjhártyát átvágja, akkor kezdődik a bujtatási szakasz, onnantól nem szabad forgatni.) Fehérje már nem látható, ha mégis van, akkor annak mennyiségéből következtethetünk a lemaradás mértékéről. Az elhalt, illetve az erősen lemaradt embriójú tojásokat vegyük ki.


KELTETHETŐSÉG ROMLÁSÁNAK ELEMZÉSE

 

Megfigyelt jelenség

A lehetséges okok

Sok valóban terméketlen tojás

helytelen ivararány, termékenyítésre képtelen kakasok, betegség a törzsállományban, parazitás fertőzés, takarmányozási hibák, a mesterséges termékenyítés hibái

Sok "tiszta, világos" tojás, nagyon korai embrióelhalással

helytelen tojástárolás, helytelen tojásszállítás, túl magas hőmérséklet tojásmosáskor, túlfűtés a keltetőgép felfűtésekor

Korai embrió-elhalás a keltetés 1-2 napján (vérszigetek még nem láthatók)

helytelen tojástárolás, durva tojáskezelés, betegség a törzsállományban, nagyfokú beltenyésztettség, öreg vagy rendellenes sperma

Vérgyűrűs tojások (embrióelhalás a 2-4. napokon)

genetikai terheltség, takarmányozási hiányosság, a törzsállomány betegsége, öreg tojások, helytelen tojástárolás, a keltetőtojások durva kezelése, túl magas keltetési hőmérséklet, túl alacsony keltetési hőmérséklet, helytelen gázosítás, a tojásokat nem forgatták

Elhalt embriók a keltetés második hetében

takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, betegség a törzsállományban, a tojásokat a keltetés előtt nem hűtötték le, a hőmérséklet túl magas vagy túl alacsony a keltetőgépben, hibás vagy hiányos tojásforgatás, túl sok szén-dioxid a levegőben (a keltetőgép nem kielégítő légcseréje), az elektromos ellátás hibái

A légkamra túl kicsi

nagy tojások, túl nagy páratartalom az 1-19. napon

A légkamra túl nagy

kis tojások, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon

Korai kelés

kis tojások, leghorn típusú tojások a hús típusúak között, pontatlan hőmérő a keltetőgépben, túl magas hőmérséklet az 1-19. napon, túl kicsi páratartalom az 1-19. napon

A kelés késik, elhúzódik

ingadozó teremhőmérséklet, nagy tojások, öreg tojások, pontatlan hőmérő a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon a páratartalom túl nagy az 1-19. napon

Sok visszamaradt fehérje, az allantois a fehérje egy részét kizárta

túl nagy páratartalom és/vagy alacsony hőmérséklet az előkeltetés alatt, helytelen forgatás (a forgatás szöge, gyakorisága), oxigénhiány

Sok záptojás

a tojások bakteriális fertőződése, piszkos tojások, helytelenül mosott tojások, a keltetőgép fertőzöttsége

Elhalt, teljesen kifejlett embrió csőrével nem a légkamrában

takarmányozási hiba a törzsállományban, túl magas hőmérséklet az 1-19. napon, túl nagy páratartalom a 19. napon

Elhalt, teljesen kifejlett embrió csőrével a légkamrában

hiányosság a törzsállomány takarmányozásában, a hőmérséklet túl magas a 2-21. napon, a páratartalom túl nagy a 2-21. napon, kevés a keltetőgép légcseréje

A csibék korán "vágnak ki"

a hőmérséklet túl magas az 1-19. napon, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon

Elpusztult csibék a héj feltörése után

a törzsállomány takarmányozásának hiányossága, letális gének, betegség a törzsállományban, a tojások hegyes végükkel fölfelé való keltetése, vékony héjú tojások, a tojásokat a keltetés első két hetében nem forgatták, a tojások túl késői átrakása, nem kielégítő légcsere a 20-21. napon, a levegő CO2 tartalma túl nagy a 20-21. napon, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon


Szabálytalan fekvések

takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a tojás hegyes végével fölfelé való berakása, szabálytalan alakú tojások, nem megfelelő forgatás, túl alacsony hőmérséklet az 1-19. napon

Ragacsos csibék (a tojásfehérje a csibéhez ragadt)

túl késői átrakás, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon, nem megfelelő pihegyűjtők

Ragacsos csibék (a tojásfehérje a pihéhez ragadt)

öreg tojások, a légmozgás túl lassú a 20-21. napon, nem megfelelő levegőellátás a keltetőgépben, a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon, nem megfelelő pihegyűjtők

Túl kicsi csibék

a tojások a meleg időjárásban termelődtek, kis tojások, vékony, porózus tojáshéj, a páratartalom túl kicsi az 1-19. napon

Túl nagy csibék

nagy tojások, a páratartalom túl nagy az 1-19. napon

Nem egységes kelés v. csibemi-nőség a különböző tálcákon

a tojások különböző állományoktól származnak, különböző nagyságú tojások, különböző korú tojások a berakáskor, betegség vagy stressz néhány törzsállományban, nem kielégítő levegőelosztás a keltetőgépben

Puha, lágy csibék

egészségtelen körülmények a keltetőgépben, a hőmérséklet túl alacsony az 1-19. napon, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon

Kiszáradt csibék

túl korai tojásberakás, a párataralom túl kicsi a 20-21. napon, a csibék túl sokáig maradtak a bujtatógépben a kikelés után

Legyengült csibék

egészségtelen keltetői körülmények

Be nem hegedt köldök, száraz

a törzsállomány takarmányellátásának hibái, magas hőmérséklet az előkeltetés utolsó hetében, a hőmérséklet túl alacsony a 20-21. napon, nagy hőmérsékleti ingadozások a keltetőgépben, a páratartalom túl nagy a 20-21. napon, a páratartalmat nem csökkentették a kikelés után

Be nem hegedt köldök, nedves és büdös

omphalitis, egészségtelen körülmények az előkeltető és bujtatógépekben

A csibék nem tudnak állni

takarmányozási hiányosság a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-21. napon, túl nagy páratartalom az 1-19. napon, nem megfelelő légcsere az 1-21. napon

Nyomorék csibék

takarmányozási hiányosság a törzsállományban, a hőmérséklet ingadozása az 1-21. napon, helytelen fekvés

Görbe lábujjak

genetikai terheltség, takarmányozási hiba a törzsállományban, helytelen hőmérséklet az 1-19. napon

Szétcsúszott lábak

a bújtatótálcák túl simák

Rövid pihe

takarmányozási hiányosságok a törzsállományban, a hőmérséklet magas az 1-10. napon

Zárt szemek

a hőmérséklet túl magas a 20-21. napon, a páratartalom túl kicsi a 20-21. napon, lebegő pihék a bújtatógépben, nem megfelelő pihegyűjtő

 

Forrás: Dr.Bogenfürst Ferenc: Keltetés   13. sz. melléklet

 

 


MŰSZAKI ADATOK

 

HU100SK

 

HU140SK

HU100FSK

MIDI 140SK

MIDI 100FSK

Papagáj

MIDI 60FSK

Fűtőegység

Típus: SK60, Áramfelvétel: 230V, max.60W,

Érintésvédelmi oszt.: (kettős szigetelés)   Olvadóbiztosíték: T500mA (lomha)

Fordítómű:

F100/230V,

F100/12V,4W

 

kézi

kézi

automat.

kézi

automat.

automat.

Tömeg: (kg)

4

5

12

12

15

8

Méret: (cm)

átm: 56x25

60x65x28

60x65x28

60x65x30

60x65x30

36x38x36

Névleges kapacitás

Fürj, papagáj

270

300

234

300

234

70-80--+70-80(bujtatóban)

Gyöngytyúk fácán

120

150-160

117

150-160

117

40-+40

Tyúk, páva, pulyka

80-90

120-130

100

120-130

100

30-+30

Kacsa, néma kacsa

50-60

120-130

100

120-130

100

30-+30

Liba

35

60

42

60

42

12-16-+12-16

KELÉSI IDŐ/nap

Fürj

Papagáj

Gyöngytyúk

Fácán

Tyúk

Páva

Pulyka

Kacsa

Néma kacsa

Liba

Hattyú

17

28

24

21

30

28

28

35

30

36


Használati utasítás letöltése